Apámmal utazunk a vonaton.
Hideg, sugáros, éji nyugalom.
A szunnyadó csöndesség lomha, mély,
de ébredez, hallucinál az éj.
Fázik az erdő, csontkemény a föld,
a dermedő ég alja sárgazöld.
Itt-ott egy oszlop, éjsötét palánk,
benn a kunyhókba késő lámpaláng.
Egy folt az éjbe, szürkülő, fehér.
Egy ember. Egy hóban rekedt szekér.
Valami zaj, valami halk sirás.
Egy csillag árnya? Vagy valami más?
Fekete, nagy ijesztő szélmalom.
Kék hold cikázik a fehér tavon.
Szia! Nagy kedvencem ez a vers. Találtam hozzá egy versmegzenésítést, talán ismered is: https://soundcloud.com/t-th-s-ndor-p-ter/szeldarda-apammal-utazunk-a-vonaton-kosztolanyi-dezso-verse
VálaszTörlésÜdv,
Panna
Szia! Nagy kedvencem ez a vers. Találtam hozzá egy versmegzenésítést, talán ismered is: https://soundcloud.com/t-th-s-ndor-p-ter/szeldarda-apammal-utazunk-a-vonaton-kosztolanyi-dezso-verse
VálaszTörlésÜdv,
Panna
Tetszik a megzenésített változat, de én olyat keresek, ahol valaki elszavalja a verset.
VálaszTörlésÖrülnék, ha feltennétek egy ilyet. Köszönöm.